Szociológus és pszichológus vagyok. Fontos nekem e két tudomány szét nem választása az ember megértésében, hiszen egyszerre és elválaszthatatlanul vagyunk lélekkel bíró indivduumok, s társadalmi lények. Tanítok az ELTE-n és az OR-ZSE-n (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem), mellette kutatok, s terapeutaként is dolgozom. Mindezen tevékenységeimet meghatározza ez a szemlélet.
Kutatóként ugyanakkor most már évtizedek óta legfőképpen a soá következményeivel foglalkozom - az egyes ember életében, illetve a társadaloméban, no meg a kettő kapcsolatában. Interjúztam rengeteget az üldöztetés túlélőivel és szemtanúival is. Eddig főleg a túlélők különböző nemzedékeiben készült narratív interjúim elemzésén keresztül igyekeztem ebbe bepillantást engedni.
Jelenleg tanítványaimmal egy olyan könyvön dolgozunk, amelyik a szemtanúk - a tétlenek, illetve a segítők - elbeszélésein alapul. Azért használom és tanítom ezt az interjús technikát, mert itt interjúalanyunk maga alakíthatja ki, hogyan meséli el élettörténetét, miáltal lehetővé válik a mélylélektani, társadalomtörténeti és szociológiai megértése is a megélt és elbeszélt történet kapcsolatának.
Emellett tíz éve részt veszek egy nemzetközi encounter csoportban, ahol a soá tetteseinek és túlélőinek a leszármazottai találkoznak és kerülnek párbeszédbe. Éveken keresztül készültem egy ilyen csoport magyarországi megalapítására is, amit a covid nagyban késleltetett, de végre létrejött, ami úgy vélem, egy apró, de fontos első lépés a soá társadalmi traumájának feldolgozása felé.
Vajda Júlia a soá magyarországi történetének elkötelezett kutatója, aki több közérthető, irodalmi igényességgel megírt tanulmányában és könyvében írta le kutatási eredményeit, amely a túlélők és szemtanúk széles csoportjának emlékeit beszéli el.
Emellett az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatója, ahol több kurzus keretében tanít a soáról és narratív élettörténeti interjújának módszeréről, amellyel kutat. Évtizedek óta tartó kutatásinak több hullámában minden alkalommal részt vettek diákjai is, akik a legutóbbi generációkat összefogó találkozó alkalmával is megerősítették, hogy a kutatások meghatározó szakmai és személyes referenciapontot jelentettek számukra.
Gyakorló pszichológusként pedig praxisának egyik fontos eleme a soá okozta traumák kezelése.
Vajda Júlia maga is zsidó túlélők gyerekeként a magyarországi soá emlékezetének kutatója és oktatója, sőt tudományos, szociológus munkásságán túl pszichológusi praxisában is meghatározó szerepet tölt be a leszármazottak örökölt traumájának kezelése.
Kutatómunkájának eredményeit számos közérthető és irodalmi igényességgel megírt tanulmányában és könyvében ismertette. Munkásságának egyik első kötete a Kovács Évával közösen publikált Mutatkozás című könyve 2002-ből
Kutatói munkássága mellett az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, ahol a soá emlékezete mellett többek közt narratív élelútinterjú technikát oktat. Oktatói munkássága során számos alkalommal vonta be diákjait is éppen zajló kutatásaiba, a soá túlélőivel, mentőivel, elkövetőivel és szemtanúival készült interjúira épülő kutatásai több hullámban zajlottak az elmúlt évtizedekben. A több hullámban résztvevő diákok, ma is szakmai és személyes életútjuk meghatározó pillanatiként emlékeznek a kutatásokra. Vajda Júlia ugyanis nemcsak a soáról szóló kutatásainak eredményeit, az általa használt interjús technikát adja tovább kurzusain, látásmódja, embersége, újabb és újabb kérdésekre ösztönző tanári működése számos diákjában hagy meghatározó emlékeket.
Kutatói, oktatói tevékenysége mellett gyakorló pszichológusként praxisában számos pácienssel foglalkozott az évek során, akik vagy maguk is túlélői avagy szemtanúi voltak a soának, vagy azok leszármazottaiként a múlt terhét cipelve keresték fel traumáikkal, s mint írja "nagy a tapasztalatom az ebből a társadalmi traumából eredő „lelki gubancoknak” kezelésében".
Az egyéni "gubancok" kibogozásán túl Júlia a társadalom szélesebb rétegeinek is igyekszik feldolgozhatóvá tennie múltját, és több csoportot is vezet, amelyben üldözők és üldözöttek leszármazottai találkozhatnak és tehetik együtt feldolgozhatóvá múltjukat.
soá
A soá héber szó, a holokauszt szinonímája. A szó eredetileg csapást vagy veszedelmet jelent.
narratív élelútinterjú
Az interjú nagy szabadságot ad a mesélőnek az élettörténete elmesélésében A Gabriele Rosenthal német szociológus által kidolgozott interjús módszer egyetlen valódi kérdése a nyitó kérdés, ami az élettörténet elmesélésére vonatkozó kérés. Ezt követően az interjúalany önállóan, megszakítás vagy köztes kérdések nélkül elmondja élettörténetét. Utána visszakérdezéssel további történetmesélés következjhet.