Saját szememmel akartam látni, hogy valóban bűnös-e Ahmed H, vagy koncepciós per folyik ellene. A tárgyaláso(ko)n meggyőződhettem róla (a rendőrök tanúvallomásai alapján is), hogy koncepciós per volt. Az ítélet nagyon felháborított.
A képen az egyik tárgyalás szünetében fiatalok csoportjához csatlakozva tüntetek (kezemben az Eleven Emlékmű zászlócskája).
Tapasztalataimról írtam egy élménybeszámolót az Élet és Irodalomnak, a főszerkesztő érdekesnek találta, de - úgymond - "a karácsonyi számba már nem fér be".
Azután a többi számba se...
A szír Ahmed H azért került bíróság elé, mert 2015 szeptemberében részt vett a röszkei lezárt határátkelőnél kialakult ún. tömegzavargásban. Társtettesként elkövetett terrorcselekményért 7 év fegyházbüntetést és 10 év kiutasítást kapott. A perről részletsen a Mérce (merce.hu) honlapján.
A jelölt korát és fizikai állapotát is meghazudtoló és meeghaladó energiával vesz részt lakóhelye, Kispest közösségeinek együttműködése és önismerete fejlesztésében, ugyanekkor alkotó részese a nagyobb léptékű emlékezetpolitikai akcióknak és mozgalmaknak
A jelölt a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett. A gimnáziumi ballagáson az osztály projektmunkájaként készült nagyszabású albumot adtak át a világháború mártír-költőinek munkásságáról – Radnótitól Lorcán át Musza Dzsalilig.
Tanári diplomájának megszerzése után tudatosan vidéken vállat munkát, s egy kisvárosi szakközépiskolai tanárként kezdte munkásságát a hatvanas évek közepén. A diákszínjáték eszközeit alkalmazta a környékbeli, jobbára hátrányos helyzetű településekről érkező diákok kulturális szocializációja érdekében.
A diákszínpad több országos díjat nyert a falangisták meggyilkolta Lorcáról szóló, A csodálatos Vargáné c. előadásukkal. Irodalomtanárként a tananyag interkulturálissá fejlesztése szolgálatába állította tudását, elsősorban a roma/cigány etnikum kulturális kincseinek a tantervbe, tankönyvekbe ültetéséért tett sokat. Irodalomtanárként a tananyag interkulturálissá fejlesztése szolgálatába állította tudását, elsősorban a roma/cigány etnikum kulturális kincseinek a tantervbe, tankönyvekbe ültetéséért tett sokat.
Szakmán túli közéleti aktivitását a Szabadság téri emlékmű elleni nagyszabású tiltakozássorozat fokozta. Következetesen képviselte azt az elvet - olykor társaival is vitázva -, hogy az emlékezetpolitika deficitjeinek pótlására a nemzet megannyi – világnézettől, államberendezéstől független – traumájának kibeszélésére legyen alkalmas a Szabadság téri agora. Empátiára törekedve türelemmel vállalta a higgadt párbeszédet a téren fel-felbukkanó, már-már provokátor-számba menő személyekkel, csoportokkal. A Szabadság tér másik jelentős kezdeményezésének is vezető aktivistája társával, Hosszú Gyula történelemtanárral.
Ez a deportálások napját számba vevő, megidéző „Csöndes megemlékezés” elnevezésű közterületi performansz, melyre évek óta minden nyárelőn napokon át sor kerül.
Kispesten nagyon hamar csatlakozott a helyi civil szervezethez, melynek neve a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület. Értelmiségi tudását és kapcsolati hálóját adta át a közösségne.
Közéleti rendezvények, kutatás:
- először a kispesti cigányzenészek történetének feltárása és könyvben való közzététele. – Muzsikus dinasztiák és híres zenészek Kispesten (Melinda Losó Györgyné, Borbála Trencsényi, Gyula Hosszú, Ágnes Mohácsiné Horváth, László Trencsényi - Romák Felzárkóztatásáért Egyesület, 2022)
- jelenleg a kispesti holokauszt kutatása)
- kiadványszerkesztés, emlékművek, emléktáblák létesítése, pontosítása, helyreállítása.
A városrész roma holokausztjának emlékét őrző tábla felállításában működött közre, majd a kispesti zsidó temetőben az enyészetnek kitett emléktábla felújítását kezdeményezte. E programok szervesen ágyazódnak a városrész kulturális és közösségi életébe, sikerült az Önkormányzatot is megnyerni e kezdeményezéseknek.
A Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozássorozat:
2014-ben a Szabadság téren a holokauszt zsidó áldozatainak emlékére állítottak fel egy, a német megszállást ábrázoló emlékművet. A tiltakozások, és az emlékmű "történelemhamisító"-nak nevezésének oka, hogy, ahogy azt 26 magyar történész egy közös nyilatkozatban megfogalmazta: "A magyar holokauszt a magyar hatóságok aktív közreműködésével zajlott le. Az emlékmű azonban a felelősséget kizárólag a németekre hárítja. A valóságban a nyilasok az 1944 nyarán lezajlott deportálásokban semmilyen szerephez nem jutottak."
„Csöndes megemlékezés”
A deportálások napját számba vevő, megidéző elnevezésű közterületi performansz, melyre évek óta minden nyárelőn napokon át sor kerül.
Romák Felzárkóztatásáért Egyesület
Az egyesület egyik kiemelt célja, hogy a Kispesten élő cigány családokat a pozitív oldalukról is bemutassák a nem cigány családoknak, hogy megismerjék egymás vallását, kultúráját, szokásait, ételeit, hagyományait.