Számomra az a legfontosabb a munkámban, hogy ami kicsit meg lehet tenni, azt meg is kell. Mint a kis papagáj a mesében: Icicpici dolgoknak van hatalmas hozadéka. Nem verseny, nem kell rivalizálni egymással, csak megtenni, amit lehet. Ezek az apró dolgok meg tudják változtatni emberek életét - esetünkben családon kívül élő gyerekeknek jelenthet alig látszó kapaszkodót a világ működőbb részébe, valamiféle normalitásba, kapcsolódásba.
A visszatérő táborozók szívmelengető változáson mennek keresztül. Ők, a nagyok, segítik az újakat, "gyere, jó lesz!" bíztatják egymást, "én is így voltam, mint te az elején, hidd el, nem akarsz majd hazamenni a végén!". És valóban nem akarnak. Nekünk is segít a nyári szabadság, a lelkünknek, az idegrendszerünknek, pihenünk, feltöltődünk, emlékeket gyűjtünk. Ugyanez történik a táborokban a gyerekekkel: olyan közeget teremtünk, melyben biztonságban érezhetik magukat, ahol valóban tudnak pihenni, emlékeket gyűjteni, kapcsolódni, sorstárs és kortárs barátságokat létesíteni.
Nehéz traumákon mentek ők keresztül, nagyon fontos gondos odafigyeléssel lenni, készülni a velük való együttlétre. A tábor célja mindössze ennyi: minden gyerek egy picivel jobban menjen el, ahogyan jött. A munkám hajtóereje is ez: amit tudok, megteszek. Nem akarok túl menni a saját határaimon, hiába szeretném, nem fogom tudni megváltani a világot. De ami picit tudunk tenni, tegyük meg: erre biztatok mindenkit.
Krisztának szívügye évek óta a fiatalok - kiemelten hátrányos helyzetű fiatalok - jólléte. A munkatársaival folyamatosan azon dolgoznak, hogy a társadalomból kirekesztett, család nélkül, nevelőotthonban élő fiatalok is a társadalom által elfogadott és befogadott egyénei legyenek.
Az Élményakadémia Egyesület adományokkal támogatható – részletek ezen az oldalon